A bélflóra az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, az emberi mikrobiom legnagyobb részét alkotja. A bélrendszerben élő mikroorganizmusok szerepet játszanak az egészségünkben, többek között szabályozzák és védelmezik a bél nyálkahártyáját, részt vesznek a tápanyagok emésztésében, K- és B-vitaminokat termelnek, segítik a nyomelemek felszívódását, és az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.
Sajnos, manapság egyre gyakoribb probléma az embereknél, a bélflóra egyensúlyának felborulása ami, fokozza a gyulladásokat a szervezetben és hajlamossá teszi a szervezetet a különféle autoimmun betegségekre. Ha a bélnyálkahártya áteresztőképessége a gyulladások következtében megváltozik, akkor méreganyagok, káros baktériumok és idegen anyagok (pl. megemésztetlen ételmolekulák és nemkívánatos antigének) tudnak a véráramba jutni.
Hogyan tartsuk meg bélflóránk egészségét?
Bélflóránk védelme érdekében elengedhetetlen a megfelelő minőségű tápanyagbevitel és a folyamatos testmozgás. Az egészséges táplálkozás és életmód fontossága mindenki számára egyre inkább előtérbe kerül, miközben az információk rengetegsége és gyakran ellentmondásossága zavaró lehet.
Az évek során rengeteg javaslat terjeng az interneten arról, hogyan étkezzünk. Az igazság azonban az, hogy nincs egyetlen általános recept arra, hogy mit és mennyit kellene enni ahhoz, hogy egészségesek maradjunk és megóvjuk a bélflóránk egészségét. Mindenki egyedi, és az ideális étrend összeállítása sok tényezőtől függ, beleértve az életkort, az életmódot, az egészségi állapotot és a táplálkozási preferenciákat. Az igazi kulcs az étkezés során a mértékletesség, a változatosság és a tudatosság.
Ha sérült a bélflóra hogyan lehet helyreállítani?
Első és legfontosabb dolog az, hogy töltsünk minél több időt a szabad levegőn. Hagyjuk el a nagyüzemi húskészítmények fogyasztását, az alkoholfogyasztás, és törekedjünk a sokszínű táplálkozásra. Fogyasszunk minden étkezéshez zöldséget és igyekezzünk fenntartani egy változatos étrendet. Ahogy a cikk elején is említettük, nincs egy általános igazság, a személyre szabott étkezéssel helyrehozható a bélflóra egészsége.
Az egészséges táplálkozás szoros összefüggésben áll a bélflóra egészségével, és az életmódunkban meghatározó szerepet játszik. A változatos étrend és a mértékletes táplálkozás hozzájárulhat a tápcsatorna egészséges működéséhez és általános jólétünk javulásához. A növényi alapú táplálkozás is bizonyítottan hozzájárul életminőségünk javulásához, hiszen csökkenti a koleszterin szintet, a vérnyomást, valamint a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát és az elhízást, ezen felül növeli az állóképességet.
Bár sokan aggódnak amiatt, hogy a növényi alapú étrend nem biztosít elegendő fehérjét, megfelelő étrenddel ezt könnyen kiküszöbölhetjük. A hüvelyesek, diófélék, magvak és egyéb növényi fehérjeforrások kiváló alternatívái a hús alapú fehérjének, és könnyen beilleszthetők a mindennapi étkezésbe. Ha pedig plusz fehérjét vinnél be, akkor Struve Pro vegetáriánus fehérjénk megfelelő választás lehet, hiszen borsó-, rizs- és tojásfehérjéből tevődik össze.
Mi az igazság a tejtermékekkel és a húsfogyasztással kapcsolatban?
Az utóbbi időben rengetegszer halljuk azt, hogy a tej nem alkalmas emberi fogyasztása. Valóban baj van a tej készítményekkel? A rövid válasz: IGEN!
Az egészséges bélfallal és megfelelő emésztő enzimmel rendelkező embernél nem okoz problémát a tej, azonban manapság a betegségek miatt, sokaknál a bélfal nagy százalékban sérült. Sérült bélfal esetén pedig a tej - pontosabban az egyik komponense a kazein - gyulladáskeltő hatással van a szervezetre. A kazein kevésbé értékes és nehezen emészthető az ember számára. Így elégtelen lesz az emésztés, és a fehérjetöredékek allergiát válthatnak ki.
Számos tényező szól amellett, hogy érdemes lenne csökkenteni a tejtermékek fogyasztását. A hőkezelt tejfehérje például szívkoszorúér-megbetegedések fő kiváltó tényezőjévé vált. A tejtermékfogyasztás emellett növeli az epilepszia kockázatát is. A tejben található leucin reaktív hypoglikémiát okozhat, ami epilepsziás rohamot válthat ki. A tehéntej magas kalciumtartalma gátolja a cink felszívódását a szervezetben, ami különféle egészségügyi problémákat eredményezhet, például fáradékonyságot, bőrpigmentációt vagy akár májmegnagyobbodást.
Továbbá, a tejből keletkező fel nem használt anyagcsere-végtermékek, különösen az elektrolitok nagy mennyisége túlterheli a vesét. A tehenek tejhozamának növelése érdekében gyakran használnak női nemi hormonokat és pajzsmirigyhormonokat, amelyek a tejben és a húsában is megjelenhetnek. Az állatokat rendszeres antibiotikum kezelésnek is alávetik, így a tejük és a húsuk folyamatosan tartalmaz antibiotikumot.
Összességében, az állati eredetű tej nem természetes tápláléka egyetlen embernek sem.
A másik gyakori téma a húsfogyasztás. Mennyi húst kell enni, kell-e egyáltalán?
Fontos, hogy megfelelő minőségű húst fogyasszunk és törekedjünk a szabad tartású állatok fogyasztására.
A nagyüzemi állattartásról sokunknak él egy bizonyos kép a fejében: zsúfolt ketrecek és karámok, higiéniai kivetnivalók, rosszul megvilágított, levegőtlen helyiségek, de ez még nem minden. Egyes kimutatások szerint mára már az összes antibiotikum fele az állattenyésztésben kerül felhasználásra.
Kutatások során kimutatták, hogy a vörös húsok fogyasztása kapcsolatba hozható olyan ráktípusokkal, mint a hasnyálmirigyrák, a vese-, hólyag-, és prosztatarák. Az IARC „feltehetően karcinogén” kategóriába sorolta a vörös húsokat, mivel azokban található káros vegyületek kockázatot jelenthetnek az emberi szervezetre.
A magas hőfokon történő sütés során keletkező káros vegyületek mellett a vörös húsban található hem vas szerepét is igazolták a vastagbéldaganatokkal összefüggésben. Emellett a feldolgozott húsok gyulladást eredményezhetnek az emésztőrendszerben, ami tovább növeli a rák kockázatát.
Ezek az eredmények is arra ösztönöznek, hogy fontolóra vegyük a húsfogyasztás csökkentését és áttérjünk a növényi alapú étrendre. A növényi ételek (pl a sütőtök,kukorica,bab) ugyanis képesek biztosítani a szervezet számára szükséges aminosavakat az izomépítéshez (lysine, threonin, tryptophan, histidine, isoleucin, leucin, phenylanine, valine, methionine), miközben nem tartalmaznak koleszterint és telített zsírokat, mint az állati eredetű ételek.
Ha szeretnél többet tudni az egészséges étkezésről, vagy igénybe vennél személyre szabott étrendtervezést, keresd edzőinket, akik nem csak edzés terén, de személyre szabott táplálkozás terén is segítségedre lehetnek.
